A barka és a Húsvét

Húsvét közeledtével egyre inkább éreztem, hogy írni szeretnék nektek ezen ünnep oly híres növényéről, a barkáról. A barkáról, ami a tavasz első díszei közé sorolható.

Bizonyára nagyon sokan ismerik közületek ezt a kis puha bolyhos, kedves, bájos, sokak által kedvelt vázába valót. Elvégre sokaknak ez jut eszébe a barkáról, hogy milyen jó is így Húsvét tájékán a piacon megvásárolt csokor barkát a lakásban a kedvenc vázánkban elhelyezni. Olyan ünnepi… felkészít a közelgő ünnepre… hangulatot… tavaszt csempészve az otthonunkba. Tavaszvárás? Talán igen. Remény? Az is lehet. Új lehetőség, megújulás, megelevenedés? Pontosan. Valóban, igen szerteágazó ennek a kis növénykének a szimbolikája, de a felhasználhatósága legalább annyira.

Nem titkolt célom a mai írásban, hogy mögé nézzünk ennek a puha, nyuszi farkincájára emlékeztető növénynek, és nagyon szeretnélek elkalauzolni Titeket rajta keresztül egy kicsit a Húsvét valódi tartalmába is túl a tojásokon, a nyúlon, a locsolkodáson, amit talán mindenki ismer.

Felkészültél? Indulhatunk? 🙂 Rendben, akkor rajta!

Az első kérdés, hogy tudod-e, hogy mi is a barka, és hogy melyik növény virága? Egyáltalán tudtad-e, hogy a barka maga az egy virág, egy növénynek a virága? Pontosabban, a barka egy virágzatfajta.

Barkafa. Esetleg így már többen hallottak róla. De ismerhető leányfűzként és pálmafűzként is. Tehát egy fűzféléről van szó, egészen pontosan a nálunk legismertebb barka a kecskefűz, “leánykori nevén” Salix caprea.:)

Nemzetségébe közel 300 lombhullató fa és cserje tartozik. Ausztrália kivételével minden kontinensen élnek fajai. Igazán kivételes, ugye?! A barkavirágzat  lecsüngő fürtös virágzat, amelyben a virágzati tengelyen az egyes virágok ülők, esetleg rövid kocsányúak, s elvirágzás vagy a termés érését követően az egész virágzat egyben lehullik.

Aki igazán megszerette ezt a növényt, annak hasznos tudni, hogy dísznövényként is ültethető, ha megfelelő nedvességet tudunk biztosítani számára. De így már egészen biztos, hogy minden tavasszal otthonunk dísze lehet.

Tenyészik erdőkben, gyepűkben, hazánk minden hegyvidékén, s a méhek nagyon szeretik.

A növény 3-10 méter magasra megnő; igazából egy termetes bokor vagy kisebb fa. Leveleiről igen sok jellemző felsorolható, így könnyen megismerhető bárki számára. Kb. 4-10 centiméter hosszúak és szélességük 2-4 centiméter. A levél a közepük fölött a legszélesebb, formája nyújtott, szinte kerekded, hegyes. Helyenként szőrös is, és fénytelen olajzöld színű, míg a levélfonák szürkésen molyhos szőrű. A nagy barkavirágzatok lombfakadás előtt jelennek meg, felnyílás előtt ezüstös-fehér, prémes szőrzet fedi be.

Mire használják?

Nagyon jól megmunkálható, felülete simára gyalulható, jól faragható. Használják a furnérgyártásban, a rétegelt lemez gyártásban, de készítenek belőle gyufát, fogvájót, dobozokat, emellett faedényeket, és sportszereket is (pl. teniszütőket), illetve csónakokat is. Ezen felül fűzből készítenek még ládákat és rakodólapokat is. Felhasználja még a cellulóz- és papíripar, továbbá a farostlemez- és faforgácslap-gyártás. Nagyon jó tűzifának is, mert magas a fűtőértéke. Vessző formájában is jelentős a felhasználása, mert kosarakat, valamint fonott és kötözött termékeket készítenek belőle. És így húsvét tájékán dekorációs célokra is kedvelt alapanyag, például koszorúkhoz. Kérgéből pedig gyógyhatású anyagokat is ki lehet nyerni. 

De hogyan is került össze ez a növény az egyik legnagyobb ünnepünkkel, a Húsvéttal?

A Húsvét  az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását, mely új lehetőséget kínál számunkra. A Húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a központi, a legjelentősebb. A Húsvét ünnepét megelőző vasárnap, Virágvasárnapon – mely idén e héten vasárnap, március 25-én lesz –  arról emlékeznek meg a hívők, hogy Krisztus miközben bevonult Jeruzsálembe egy szamár hátán ülve, a tömeg pálmaágakat lengetett, és éljenzett. Mivel a mi éghajlatunkon nehezen beszerezhető, főleg tavasszal a pálmaág, így az ilyenkor nyíló kecskefűz – a barka szimbolizálja a pálmaágat.

A Húsvét a tavasz, az újjászületés ünnepe is. Tavasszal sokunk nekilátunk az otthonunk, lakásunk kitakarításának. Ez a tavaszi nagytakarítás időszaka is-melyet végezhetünk akár vesszőseprűvel is. 🙂 De fontos, hogy ez ne csak fizikai szinten történjen meg, hanem lelkiekben is. Hiszen megújulásról beszélünk, s ehhez nagyon fontos, hogy lelkünkben is rendet tegyünk, letöröljük az egész év porát, és a Krisztus feltámadása adta új lehetőséget megtisztulva várjuk és fogadjuk.

Szeretettel,

Virágszirom
Mariska