Azt hiszem abban mindannyian egyet értünk, hogy a virágok ilyen-olyan módon, de a legtöbb ember életét végig kísérik.
Velünk vannak, ha ünneplünk, velünk vannak jeles és felejthetetlen események alkalmával, de elkísérnek utolsó földi utunkra is.
A virágok csodálatos megnyilvánulásai Isten felfoghatatlan alkotói munkájának.
De az is igaz, hogy sokszor már természetesnek vesszük, hogy mindenhol ott vannak, megszépítik tereinket, s talán már észre sem vesszük őket. Pedig ha igazán nyitott szemmel lépünk ki az utcára, és teszünk egy sétát, meglátjuk még a nagyvárosban is, hogy mennyi szépség vesz körbe bennünket. Észre lehet venni, hogy a virágokon keresztül, Isten végig kíséri utunkat, lépteinket, életünket.
2017-én nyara számomra arról szólt, hogy lépten-nyomon a virágokat néztem, kerestem. S ekkor vettem észre, hogy olyan kis talpalatnyi helyen is nő virág, ahol alig vesszük őket észre. Tele van az utca mezei virágokkal. Az összkép talán megvan, de csodás élmény elmerülni a részletekben is.
Mindez Istent juttatta eszembe, s azt, hogy Ő mindenhol ott van, a virágokban, a növényekben, fűben-fában…
Ezt a sok szépséget látva természetes lehet az érzés a szívünkben, hogy köszönetet mondjuk, hálát adjunk értük Istennek.
A virágok sok-sok örömet adnak, elhozzák életünkbe a kedvességet, szépséget, bájt, a vidámságot. Igazi ajándékok ők, és ezért is tudnak évezredek óta kitörölhetetlenül életünk részesei lenni.
Gondoljunk csak bele mennyi féle virág, növény színesíti mindennapjainkat. Millió szín, forma, illat. Mind-mind Isten irántunk való szeretetét fejezi ki, s így mi is ki tudjuk fejezni egymás iránti szeretetünket a virágokkal.
A virágokat igen sokféle módon fel lehet használni.
Díszíthetik a lakásunkat vágott virágként egy vázában, vagy társunk lehet egy csodás cserepes virág is.
Ki ne szeretne egy csokor virágot ajándékba kapni, s igazi öröm ajándékba adni is!? Vagy ha egy betegnek viszünk virágot, méltóképpen ki tudjuk fejezni szeretetünket, törődésünket, s a virágok szépsége, kedvessége megnyugtatólak hathat a betegre is.
Manapság már az sem meglepő, ha egy-egy étteremben a tányérunkon mosolyog ránk vissza egy színpompás árvácska, vagy a bizarr nevű büdöske, esetleg a kecses illatos ibolya, vagy a kankalin.
S a népművészetben, mint díszítő motívum a virág az egyik legkedveltebb elem. Kinek ne jutna rögtön eszébe a tulipán?!
De ott a virág, mint díszítő elem a szőtteseken, ruhákon, kiegészítőkön, és talán nem vagyok egyedül a marcipán rózsa iránti szeretetemmel…J A lakodalmas tortákról oly előszeretettel pályáztam én is arra a bizonyos piros, ehető édes rózsára, amikor még kislány voltam.:)
A virág mindig is életünk díszítője volt és lesz is, s bizonyára az egyik legkedveltebb ajándék is. Nincs is olyan alkalom, amire ne lenne megfelelő ajándék egy szép virág. Akár egy szál, akár egy hatalmas csokor formájában.
Készíthetünk virágból akár ékszereket is; vagy ha megszárítjuk őket, akkor tovább otthonunk dísze is lehet, s ha a préselés mellett döntünk, akkor is sok szép igazi, élő virággal díszített ajándékot, emléket, értéket készíthetünk. Így akár egy szép születésnapi csokor tovább is, talán még örökké is velünk maradhat, ha megőrizzük azt.
De préselt virágból készíthetünk faliképeket, vagy egy születésnapi üdvözlő kártyát, felhasználhatjuk ajándékkísérő kártyákhoz, díszíthetünk vele könyvjelzőket, mely kedves ajándék lehet egy számunkra kedves embernek.
Ami biztos, hogy a virág örök!:)
Szeretettel, Mariska